Brit kutatók legutóbb felhívták a figyelmet a kormány által alkalmazott célzott hirdetések veszélyére, amelyek a viselkedés megváltoztatása céljából személyes adatokat használnak fel.
Az akadémikusok szerint a nemzeti és helyi kormányok a keresőmotorokon és a közösségi médiaplatformokon megjelenő célzott hirdetésekhez folyamodtak, hogy megpróbálják „befolyásolni” az ország egészének viselkedését.
A nudge elmélet
A kormányzásnak erre az újfajta formájára való áttérés abból ered, hogy a politikai döntéshozatalban bevezették a „nudge” elméletet és létrejött egy olyan online hirdetési infrastruktúra, amely beláthatatlan lehetőségeket kínál a viselkedésbeállító kampányok lefuttatására.
A nudge irányzat meghagyja a döntés szabadságát az egyén számára, de mégiscsak valamilyen előre meghatározottdöntés felé irányítja a döntéshozót. Ez azt jelenti, hogy leegyszerűsítik és átláthatóvá teszik a döntéshozó számára a válaszlehetőségeket, annak érdekében, hogy növeljék a döntések minőségét, mindezt anélkül, hogy csökkentenék a választási lehetőségüket a beavatkozással. Legalábbis látszólag az egyén szabadsága nem sérül, persze valójában árnyalt pszichológiai befolyásolás alá esik.
A Skót Bűnügyi és Igazságügyi Kutatási Központ (SCCJR) számos példát talált arra, hogy a brit kormány a viselkedés megváltoztatására használt reklámokat alkalmazott; a Prevent típusú programtól kezdve a fiatalok online csalóvá válásától való visszatartását célzó programon át a gyertyagyújtás helyes megtörténtéről szóló tippekig.
Ben Collier, az edinburgh-i egyetem munkatársa szerint a kormánynak hozzáférése van olyan adatokhoz, amelyekből nagyjából valós időben láthatja, hogy demográfiailag kiket kell megszólítania. Emellett pedig azt is meg tudják figyelni, hogy a kampány valóban sikeres volt-e.
Célzott hirdetések a viselkedés befolyásolására
A program egyes ágai, amelyek a radikalizálódás elleni Prevent program mintájára készültek, hagyományos „kopogtató és beszélgető” látogatásokat foglalnak magukban. Ehhez azonban az NCA (National Crime Agency) nagy mennyiségű adatot gyűjt össze a fiatalokról, majd ezek alapján összeállítanak egy általános profilt a veszélyeztetett tizenévesekről. A létrehozott profilt felhasználják egy befolyásoló rendőrségi kampány keretein belül és hirdetéssekkel célozzák meg azokat a játék iránt érdeklődő brit fiatalokat, akik a Google-on keresnek bizonyos kiberbűnözéssel kapcsolatos szolgáltatásokra. Ezután a NCA tisztviselői házhoz mennek, hogy megpróbálják, a szülőkkel együttműködve, más életútra terelni az érintett fiatalokat.
„Az NCA egyszerű szöveges hirdetésekként indult, majd egy hat hónapos kampány során a viselkedéspszichológusokkal konzultálva és az operatív munkájuk során gyűjtött adatok felhasználásával fejlesztette ki a célzott hirdetéseket” – írják a kutatók a The Guardian oldalán.
Collier elmondása szerint egy másik, tűzvédelmi kampány során az emberek vásárlási adatait használták fel az Amazon célzási kategóriáin keresztül. Ha azt észlelték, hogy valaki gyertyát vagy gyufát vásárolt, akkor Amazon Alexa segítségével tűzvédelmi tippeket tartalmazó hangreklámokkal célozták meg a vásárlót.
Habár a kormány részéről ezek a kampányok elsősorban elővigyázatosságból készülnek, legyen szó a kiberbűnözés vagy a lakástűz megakadályozásáról, azonban a személyes adatok ilyennemű felhasználása rosszul is elsülhet. A kutatók szerint ezeket a gyakorlatokat meg kell szüntetni, mert amellett, hogy a kormány betekintést nyer a polgárok magánéletébe, még tovább bővül a kormány által a politikai célzáshozhasznált adatforrások mennyisége.
Az eredeti cikk a Makronóm honlapján olvasható.
