Patriotizmus, a sikeres nemzetek választása

0
106

A patriotizmus a gazdaságpolitikában az egyensúly művészete. Az a kormányzati megközelítés, hogy annyi állam, amennyi szükséges, és annyi piac, amennyi lehetséges. Ez szolgálja ugyanis a lakosság jólétét, a nemzetgazdaság fenntartható gyarapodását. A Gazdaságvédelmi Akcióterv azért tudott sikeres lenni, ezzel a magyar gazdaság azért tudott kanyarban előzni a járvány alatt, mert a kormány nem mondott le a 2010 óta követett munka- és tudásalapú társadalom víziójáról. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára volt a Fejlődik a hazai rádióműsor vendége.

A gazdaságpolitika sikerének kulcsa: az egyensúly

A Harvard Egyetem nemzetközi politikai gazdaságtan professzora, Dani Rodrik szerint a közgazdászoknak általában szélsőséges elképzeléseik vannak a gazdaságpolitika szerepéről.

Ha jól megy a gazdaság, akkor úgy gondolják, hogy egyáltalán nincs szükség állami beavatkozásra, megközelítésük szélsőségesen piacpártivá, neoliberálissá válik. A szabadjára engedett nemzetgazdaságban azonban a külföldi vállalatok visszaélhetnek erőfölényükkel, ahogyan azt az 1990-es években Magyarországon is láttuk a privatizáció során külföldi kézbe adott, majd bezárt gyárak, elbocsátott emberek százezreinek példáján. Persze amint válság alakul ki, ugyanezen közgazdászok a megoldást a kormánytól várják, már-már szélsőségesen állampárti, marxista hozzáállással. Erre példa, hogy a koronavírus-járvány alatt számos, korábban minimális állami részvételt sürgető közgazdász szólalt fel az állami segélyek kiterjesztése, a vállalatokra öntött „helikopterpénz” mellett.

Az egyensúly, mondja György László, a kettő között van, amikor az állam csak annyira avatkozik be a gazdaságba, amennyire az a társadalom jólétéhez és a gazdaság versenyképességéhez szükséges, és annyi piacot enged, amennyi csak lehetséges. A történelmi példák azt mutatják, hogy az országok életében az egyensúlyi állapotok voltak a sikeres időszakok. A közgazdász értelmezésében az egyensúlyt a gazdaságpolitikában a patriotizmus képes biztosítani.

Különadók: a patrióta válságkezelési recept, amit az IMF is ajánl

A 2008-as gazdasági válság az egész világot megrengette, amely kezelésére minden ország más és más utat választott. A 2010-ben hivatalba lépő magyar kormány intézkedéseinek legfontosabb eleme az volt, hogy megelőzzék az 1990-es évekhez hasonló állapotok kialakulását, azaz megőrizzék a nemzeti tulajdont, védjék a hazai vállalkozásokat és gondoskodjanak a magyar családok, valamint a nehéz helyzetben lévő társadalmi csoportok biztonságáról. Röviden: elköteleződtek a munka- és tudásalapú társadalom mellett.

Ez a gyakorlatban azt jelentette, az állam az igazságosabb elosztás érdekében beavatkozott a gazdaságba. A korlátozott versenypiacokon működő, a válság előtt és alatt jelentős profitot realizáló, monopol helyzetben lévő szereplőkre (távközlés, kereskedelem, pénzügyi szektor) különadókat vetett ki annak érdekében, hogy az ebből keletkezett jövedelmet visszaforgassa a gazdaságba, a hazai munkahelyek megóvása érdekében. Míg kezdetben a kormányt jelentős nemzetközi támadások érték intézkedései miatt, addig azóta az IMF és a Világbank közgazdászai is elismerően nyilatkoznak a „szemfüles” megoldásról.

Konkrét lépések a patrióta gazdaság felfuttatásáért (2010-2020)

A pénzügyi válság óta a magyar gazdaság saját lábára állt. A különadókkal párhuzamosan megkezdődött a kis- és középvállalkozások adóterheinek csökkentése. Ennek hatására a 2010-es 54 százalékhoz képest mára az adóterhek 34 százalékra, a marginális adók 64 százalékról 42 százalékra, valamint 3 gyermekes szülők esetében 20 százalékra csökkentek. Mindez nemzetközi összehasonlításban versenyelőnyt jelent a magyar gazdaság számára.

A munka- és tudásalapú társadalom tehát egyfelől támogatja, ösztönzi a munkát az adó- és támogatási rendszeren keresztül, másrészt ösztönzi a tanulást. Az elmúlt 650 év legnagyobb felsőoktatási fejlesztési programját fogadta el a kormány az elmúlt hónapokban, amely során 1500 milliárd forintot költenek az egyetemek infrastruktúrájának és eszközeinek fejlesztésére, valamint tudományos és innovációs parkok létrehozására, illetve a szakképzési rendszer fejlesztésére. Mindezek célja a magyar egyetemek versenyképességének növelése, valamint az, hogy hazai felsőoktatási intézmény is szerepeljen a világ 100 legjobb egyeteme között.

A járvány sem vetett gátat a fejlődésnek

„A járvány ellenére is azt mondhatjuk, hogy a patrióta megközelítésnek köszönhetően az első kanyarban előztünk, ezt mutatják ugyanis a 2021. júniusi foglalkoztatási adatok. Az elmúlt negyedszázad legmagasabb foglalkoztatási szintjét mérte az Eurostat Magyarországon, és a továbbiakban is arra törekszünk, hogy ezt a szintet fenntartsuk, mert ha munka van, minden van” – mondta György László.

A statisztikák azt mutatják, hogy a járvány alatt a magyar munkaerőpiac nem került válságba, csak átrendeződött. Mivel a járványhelyzet a szálláshely-szolgáltatást és a vendéglátást érintette leginkább, a legtöbb munkaerő ezekről a területekről vándorolt el. Mintegy 60.000 fővel dolgoznak kevesebben jelenleg a turizmus, a logisztika és feldolgozóipar területén, miközben a szakmai-tudományos területen, az IT szektorban és az építőiparban foglalkoztatottak köre bővült. Az elmúlt évben nemcsak a magyar munkaerőpiac 1 százaléka rendeződött át, hanem az átalakulással a hozzáadott érték is növekedett.

A hatékonyság javulását szintén elősegítette, hogy a járványhelyzet miatt rengeteg vállalat állt át digitális módszerekre, döntött a folyamatok automatizálása és új technológiák bevezetése mellett. Egyre több vállalatnál lett elfogadott az otthoni munkavégzés, ami rugalmasabbá tette a munkavégzést. A digitális fejlődéshez hozzájárult az állam által biztosított 8 hetes ingyenes informatikai képzés is, ami egész Európában egyedülálló program. A Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként indított programozói képzésre több mint 60 ezren jelentkeztek, akiknek végül 97 százaléka sikeres vizsgát tett, háromnegyedük pedig már el is helyezkedett a munkaerőpiacon.

A Makronóm Intézet 1000 iparvállalatot keres meg, hogy megkérdezzék, milyen gazdaságpolitikai eszközök segítenék sikeres működésüket. Az eddig kapott válaszok egybecsengtek, a legtöbben a képzett munkaerő hiányáról számoltak be. „Mivel ez leggyorsabban automatizációval és robotizációval orvosolható, meghirdettük a technológiaváltó támogatási programot. A felhívás a termelő és a szolgáltató ágazatokban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenységének növelését, valamint technológiai és szervezeti megújulását célozza. A 100 milliárd forintos keretösszeg nagyon gyorsan kimerült a hatalmas érdeklődés miatt, ami azt jelenti, hogy a vállalatok bíznak a jövőben, mernek beruházni” – hangsúlyozta György László.

A vissza nem térítendő támogatásnak két feltétele volt, hogy a források a nemzetgazdaság egészének gyarapodását szolgálják. Az egyik, hogy a támogatást igénylő vállalkozásnak a gazdasági növekedést kétszeresen meghaladó ütemben kell bővülnie, a másik, hogy végre kell hajtania azokat az alapvető digitalizációs beruházásokat, amelyekkel nemzetközi versenyképességüket növelik.

Mit tegyünk, ha nemcsak mi vagyunk patrióták?

Statisztikai adatok szerint a világ 600 legnagyobb cége uralja a világpiac 80 százalékát, amelyek ráadásul egyre kevesebben lesznek, egyre nagyobbak. Ebben a piaci helyzetben rendkívül nehéz a hazai kisvállalkozásoknak talpon maradni, pedig az állam sok oldalról támogatja őket.

„Háromszor jártam körbe az országot az elmúlt két és fél évben, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve az összes megyei kamarát meglátogattam, hogy hogyan tudnánk segíteni a cégeknek abban, hogy ebben az egyenlőtlen versenyben képesek legyenek túlélni és akár még ki is emelkedni” – hangzott el az adásban.

Természetesen a források jelentős szerepet játszanak a vállalatok növekedésében. Éppen ezért a kormány megújította és a gazdasági újraindítás szolgálatába állította a Széchenyi Kártya Program kedvezményes hiteleit. Emellett, indulnak a 2021-27-es uniós időszak forrásai, köztük a technológiaváltást szolgáló felhívás mellett a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásoknak szóló, kifejezetten a szintlépést segítő, már jól ismert programok is (Magyar Multi Program, Zöld Nemzeti Bajnokok).

Emellett a kormány támogatja a tudásátadást. Az egyik ilyen lépés a vállalkozóknak létrehozott információs portál, a Vali, ahol kézzelfogható, személyre szabott információkat találhatnak az érdeklődők, mindössze 3 kattintással. Az oldalon megtalálható az összes aktuálisan pályázható állami támogatás, kedvezményes hitel, valamint elérhetőek állandó szolgáltatások is.

Ezt segíti továbbá a Modern Mintaüzem Program is. A program keretében 100 olyan vállalatot kerestek meg, amelyek példaként járhatnak a magyar cégek előtt. A szerződött vállalatok listájában szerepel többek között a BOSCH Kft., a Continental Automotive Hungary Kft., a Szarvasi Mozzarella Kft. vagy az Evosoft Hungary Kft, akik mind alkalmazzák a jövő technológiáit. A mintaüzemekbe a fejlődni kívánó cégek bejelentkezhetnek, és személyesen tekinthetik meg a mesterséges intelligencia, az automatizáció, a gyártásszervezés legmodernebb megoldásait, ezzel segítséget kapva a továbblépéshez.

„Így fog kinézni tehát a következő hónapok, évek stratégiája. 2010-ben munka- és tudásalapú társadalmat hirdetett a kormány, amelyet ma már kiegészíthetünk a tanító és tanuló gazdaság víziójával is” – zárta gondolatait György László.

Az eredeti cikk a Makronóm honlapján olvasható.