Robotok segíthetnek tisztán tartani a vasútállomásokat is

0
99

A koronavírus járvány következménye, hogy minden területen kiemelt figyelmet fordítunk a higiéniára és a biztonságra. Szintén a pandémia az oka annak, hogy az utazási szokások rendkívül sokat változtak, sőt bizonyos időszakokban az utazási lehetőségek teljesen megszűntek. Ezért a vasúti ágazatban is jelentős elmaradt bevételekkel és kimaradozó szolgáltatásokkal kellett számolni. A társaságok az utasokat, többek között, azzal próbálják visszacsalogatni, hogy komoly erőfeszítéseket tesznek a szerelvények, az állomások és a peronok fokozott fertőtlenítése érdekében. Ez pedig egy újabb olyan terület, ahol a robotok óriási segítséget jelenthetnek.

Tisztaságra van szükség a vasúton is

Mivel a koronavírus rendkívül gyorsan és eredményesen képes terjedni, elkerülhetetlen volt, hogy a vasúti közlekedés szereplői is kiemelt figyelmet fordítsanak a tisztaságra és fertőtlenítésre, hiszen csak így tudják garantálni a biztonságos környezetet az utasok számára. Míg sok vasúttársaság csúcstechnológiával felszerelt takarító személyzetet állított hadba, mások szigorú fertőtlenítési szabályokat vezettek be vagy érintés nélküli rendszereket helyeztek üzembe, addig a rotterdami központi pályaudvar nemrégiben takarító robotokat telepített, hogy ezzel segítse a takarító személyzet munkáját.

Az utópisztikus tisztító szerkezeteket a Brain Corp, a világ legnagyobb autonóm mobil robotflottáját működtető vállalat, üzemelteti. A személyzet tanítja meg azokat a takarítási útvonalakat, amelyeket később a robotok akár egyedül is képesek bejárni, és minden szükséges feladatot ellátnak, hogy az állomás területei kifogástalanul tiszták és higiénikusak legyenek. Az ötletet nem tekinthetjük egyedinek, hiszen egy felmérés szerint a mobil, takarításra alkalmas robotok értékesítése szárnyal, és a megkérdezett szakemberek 73 százaléka vélte úgy, hogy a robotika kulcsfontosságú lesz ezen a területen is a jövőben.

Tanulékony szerkezet

Michel Spruijt, a Brain Corp európai igazgatója elmondta, hogy együttműködnek a legnagyobb takarító- és tisztítógép gyártókkal annak érdekében, hogy a hagyományos szerkezeteket mobil robotokká alakítsák. Szerinte ideális esetben ezek a gépek kettős felhasználásúak, vagyis kézi üzemmódban, emberi erőforrás bevonásával, a szokásos módon is használhatóak, de amennyiben szükség van rá, önállóan is alkalmasak a munkavégzésre. Ezt az extra funkciót úgy tudják elérni, hogy a hagyományos takarító berendezésbe érzékelőket és egy „agyat” építenek.

Ez a bizonyos „agy” a cég által fejlesztett BrainOS szoftver, mely lehetővé teszi, hogy a robot új ismeretekre tegyen szert. Képessé válik ugyanis arra, hogy térképszerűen elmentse a korábbi tevékenységeit és a területet, ahol azt végezte. Így elég lehet csak megmutatni a feladatot a robotnak, és az gombnyomásra bármikor újra végrehajtja a takarítási rutint. Spruijt szerint vállalatuknak kifejezetten célja volt, hogy egyszerű tanulási mechanizmussal működjenek a berendezések, és ezáltal könnyen kezelhetőek legyenek a személyzet számára.

Ahogyan az igazgató elmondta, egy felhőalapú rendszerrel dolgoznak, amiben az összes olyan adatot képesek tárolni, amelyet a robotok felhasználnak a takarítási munkák közben. Ezek hozzáférhetőek egy portálon keresztül is, hogy az üzemeltetők és a menedzserek is nyomon tudják követni, hogy a robotok mikor, mennyit és mit takarítottak. Itt össze is tudják hasonlítani, hogy mi volt a betanított feladat és ehhez képest mit végzett el az adott berendezés.

Robotok a tömegben

A betanítás során a környezet térképét is rögzíti a robot az érzékelői segítségével, így pontosan tudja, hogy mi, hol található. A gépen lévő szoftvernek köszönhetően a robot látja a különbséget a statikus és a dinamikus objektumok között, és ennek megfelelően koordinálja a mozgását. Tehát, amennyiben egy tárgy, mondjuk egy bőrönd, kerül az útjába, akkor gond nélkül kikerüli azt. Míg ha egy utas keresztezi az útját, aki épp siet a vonathoz, akkor a robot megáll és megvárja, amíg a személy kitér az útjából. Ha pedig esetleg olyan valakivel találja szemben magát, aki hosszú ideig mozdulatlanul áll, akkor, mint egy statikus objektumot, egyszerűen megkerüli őt. Mivel ezek az események is nyomon követhetőek a portálon keresztül, a moderátor, ha egy tárgy hosszabb ideig, napokig, vagy még tovább a takarítási útvonalba kerül, akkor vagy átrajzolja a berendezés térképét, számolva már az új objektummal, vagy egyszerűen gondoskodik annak elmozdításáról.

Segítő nélkül nem megy

Spruijt szerint a robotok egyébként kis eséllyel találkoznak majd össze az utasokkal, mert azok nem a személyvonatok által használt, hanem a teherforgalmi peronokat tisztítják általában, a maximális biztonság érdekében. A Brain Corp tapasztalatai szerint telephelyenként egy robotot használnak a vasúttársaságok, mivel a berendezés működéséhez azért szükség van emberi segítségre is. Ugyanis valakinek újra és újra le kell cserélnie a piszkos vizet tisztára. De így is gyorsabb és hatékonyabb lehet a munkavégzés, ha például amíg a robot megtisztítja az adott terület 80 százalékát, addig az azt üzemeltető dolgozó kiüríti a szemetes edényeket és megtisztítja az érzékenyebb felületeket.

Alapos és sosem hiányzik a munkából

A vállalat szerint az általuk forgalmazott robotok hozzáadott értéket jelenthetnek a már meglévő takarító személyzet számára, hiszen ugyanannyi emberrel gyakrabban képesek ugyanazt a területet megtisztítani. Ráadásul az igények szerint kombinálható a kézi és az automatikus üzemmód, kihasználva mindkettő előnyeit. Michel Spruijt elmondása szerint ugyanis komoly különbségek lehetnek a két üzemmód hatékonysága és prioritásai között. A robot mindig ugyanazt a területet járja be, lassan halad és nagyon alapos. Ha viszont egy ember ül rajta, mert kézi üzemmódban erre is van lehetőség, akkor az vélhetőleg gyorsabban vezet, esetleg kihagy bizonyos területeket, viszont hamarabb végez a feladattal. Emellett a robot esetében nem kell betegség vagy szabadság miatt kiesett napokkal számolni.

Folyik a hosszútávú tesztelés

Jelenleg a rotterdami pályaudvaron vannak ilyen robotok telepítve, illetve néhány olyan helyszínen, amelyeket Spruijt nem kívánt megnevezni. A jelenlegi tesztüzem alatt figyelemmel kísérik a berendezések működését. Nézik, hogy milyen változások tapasztalhatóak a korábbiakhoz képest, vagy hogy mennyi időt tudnak megtakarítani így a pályaudvarokon a napi feladatok ellátása során. Egy felmérés keretében azt is vizsgálják, hogy az utasoknak milyen tapasztalataik vannak a robotokkal kapcsolatban.

Ahogyan a vállalatvezető elmondta, az egyik oka annak, hogy a már meglévő takarító berendezések automatizálásával kezdték a robotok bevezetését a tisztasági feladatkörök ellátására, hogy ezeket a szerkezeteket az utasok már ismerik, hozzá vannak szokva azok látványához. Az újdonság csupán annyi, hogy nem feltétlenül ül ember az adott gépen, hanem az önállóan is képes elvégezni a feladatát. A cég számára ugyanis az fontos kérdés, hogy hogyan reagálnak az utasok a robotok jelenlétére, mennyire lehet része a tisztaságért felelős robotok komplett csapata egy pályaudvar hétköznapi látképének.

Miért csak most?

Spruijt elmondta, hogy érthető oka van annak, hogy csak most kezdik meghódítani a pályaudvarokat a robotok. Szerinte az első ilyen szerkezetekre fenyegetésként tekintettek az emberek, az alkalmazottak féltették a munkahelyüket, így időbe telt mire megszületett a nyitottság a technológia iránt. Mostanra ráadásul, a koronavírus hatására, olyannyira felértékelődött a higiénia és a tisztaság, hogy elengedhetetlen a takarítói kapacitások jelentős növelése. Ebben pedig a gépek hatalmas segítséget jelenthetnek.

Napjainkban mindenki beláthatja, hogy a sokszor akár észrevétlenül, de nagy hatékonysággal működő robotok nem elvenni akarják az emberek munkáját, hanem segítik és kiegészítik azt. Továbbá ezek a berendezések fontos megoldást jelenthetnek a mostanában gyakori munkaerőhiány problémájára is.

A Brain Corp-nál úgy látják, az elmúlt másfél évben a robotok fejlődése és a nyitottság feléjük felgyorsult. Mára már jelen vannak ezek az eszközök a bevásárlóközpontokban, a kiskereskedelmi üzletekben, vasútállomásokon, repülőtereken, logisztikai központokban, raktárakban, kórházakban és az iskolákban is. A korábbi elutasítás helyett tehát mostanra szívesen fogadják, minden arra alkalmas helyen, a robotok munkáját, és az általuk biztosított tisztaságot.

Egyre több feladatot adunk majd át a robotoknak

A jövőben pedig további hasznosítási lehetőségeket is találhatunk a takarítást végző robotok számára Spruijt szerint. Egy ilyen potenciális terület a belső kézbesítés. Ehhez mindössze annyit kell a mostani szoftvernek megtanítani, hogy mely két pont között kell megtennie az utat, és máris készséggel juttat célba, akár nagyobb méretű csomagokat is. A folyamatos munkaerőhiány komoly motiváció a robotok fejlesztésére, hiszen általuk kiváltható az egyre értékesebb emberi munkaerő. A végzettséget és szaktudást nem igénylő, ismétlődő feladatokra kiválóan alkalmasak a gépek is.

A Brain Corp célja, hogy minél szélesebb körű felhasználási területet tudjanak lefedni. A vezérigazgató álma pedig egyenesen az, hogy a vállalat a robotika cégóriásává növi ki magát. Az igazgató szerint a folyamat az ipari robotokkal kezdődött, a közeli jövőben pedig számíthatunk rá, hogy minden olyan feladatot, amelyet képesek helyettünk gépek végezni, a robotokra bízunk majd.

Az eredeti cikk a Makronóm oldalán olvasható.