A jövő okosvárosai: 7 megoldás a sikerekhez vezető úton

0
121

Az IoT Analytics utánajárt a jelenleg zajló fejlesztéseknek az okosvárosok területén, és arra jutottak, hogy legalább hét olyan közös elem van, ami megkülönbözteti az élen járó településeket a többitől.

Például Prágában, Manchesterben és Melbourne-ben olyan intelligens szemeteseket használnak, amelyek értesítik a hulladékgyűjtő központokat, ha megteltek. Miamiban, Edinburghban és Jakartában már működik az okos közvilágítás, amelyek a tényleges világítási igényeknek megfelelően automatikusan sötétednek és világosodnak, illetve be- és kikapcsolnak.

Los Angeles, Hamburg és Peking polgárai (több egyéb város mellett) az utcán parkolva is tölthetik elektromos járműveiket.

Ezen előrelépések ellenére a globális okosváros-fejlesztés 2021-ben még mindig gyerekcipőben jár, mivel a városi lakosság milliárdjai nem férnek hozzá sok ilyen megoldáshoz. A városok pedig a fejlesztés jelentősen eltérő stádiumában vannak.

Az élenjárónak tekinthető városok közé tartozik Barcelona, Amszterdam, Szingapúr, New York, San Francisco, Dubaj, Koppenhága, Szöul, Tokió és Adelaide.

Íme hét dolog, amit a sikeres okosvárosok kiemelten kezelnek, és amit más városoknak is érdemes megfontolniuk.

Holisztikus okosváros-fejlesztés (az alkalmazásspecifikus helyett)

A sikeres okosvárosok általában holisztikus megközelítést alkalmaznak a fejlesztés terén, és előnyben részesítik az új és régi városi alkalmazások és infrastruktúrák ugyanazon rendszerbe történő integrálását. Ez ellentétben áll a kizárólag egy adott alkalmazási területre (pl. mobilitás, energia, kormányzás) való összpontosítással, ahol a megoldások elkülönülve működnek, ami korlátozza a kiépített IT-infrastruktúra további területeken történő lehetséges újrafelhasználását.

Ezek a holisztikus projektek jellemzően egy központi irányítási szoftver (pl. intelligens városplatform vagy üzemeltetési központ) használatát foglalják magukban a különböző okosváros alkalmazások teljes áttekintése érdekében.

Például Rio de Janeiro városa 2010-ben műveleti központot fejlesztett ki a város rezílienciájának javítása érdekében. A központ felügyeli és irányítja a város napi működését, integrálja a riói rutinban részt vevő számos közintézményt, és kezeli a válság- és vészhelyzeteket.

Létrehozása óta a Riói Műveleti Központ számos előnyt biztosított a városi tisztviselők és a polgárok számára. A központ segített a városnak javítani az irányítás hatékonyságát olyan kihívást jelentő területeken, mint például a közlekedés. A vészhelyzetekre való reagálási idő 30 százalékkal csökkent, mivel a központ képes automatikusan azonosítani a közlekedési baleseteket, és gyorsan reagálva csapatokat küldeni a helyszínére.

A Rio Operations Center kulcsszerepet játszott a dengue-láz terjedése elleni küzdelemben is. Az esetek földrajzi elemzése alapján a város képes volt azonosítani azokat a konkrét területeket, ahol a legmagasabb a fertőzés aránya. Ezt az információt megelőző intézkedések végrehajtásához használták fel.

A polgárokat előtérbe helyező gondolkodásmód 

A jövő sikeres okosvárosai polgárközpontú megközelítést alkalmaznak azáltal, hogy olyan infrastruktúrákat fejlesztenek ki, amelyek összekapcsolják a városok lakóit, és lehetővé teszik számukra, hogy a jövő városának alakítóivá váljanak. Városszerte IoT „élő laboratóriumokat” hoznak létre, ahol a polgárok, diákok, kutatók és vállalkozások valós körülmények között hozhatnak létre és tesztelhetnek ötleteket és alkalmazásokat.

Ezek a városi laboratóriumok jellemzően a településen belül egy meghatározott területet foglalnak magukban, amely vagy IoT-képességekkel van felszerelve (pl. Amsterdam IoT Lab), vagy pedig szabályozási korlátozások nélkül, kis léptékben okosváros megoldások telepítésére és tesztelésére van kijelölve (pl. Copenhagen Street Lab).

Koppenhágában a fejlesztők kérvényt nyújthatnak be okosváros megoldásuk tesztelésére, a város Street Labjához. Ha elfogadják, a Copenhagen Street Lab teljes körű segítséget nyújt a megoldás telepítéséhez, valamint a meglévő infrastruktúrához való csatlakoztatásához. A Copenhagen Street Lab emellett biztosítja a fejlesztők számára a szükséges engedélyeket, továbbá hozzáférést biztosít a megoldást használó polgárok és az iparági szakemberek visszajelzéseihez.

A sikeres intelligens városok olyan részvételi platformokat is kifejlesztenek, amelyek lehetővé teszik a polgárok számára, hogy helyi politikai javaslatokat nyújtsanak be és szavazzanak azokról (pl. a barcelonai Decidim platform, a szöuli mVoting platform).

Ezek a platformok azt is lehetővé teszik a városok számára, hogy a hagyományos, költséges és időigényes felmérések elvégzése nélkül meghallgassák polgáraik véleményét.

2017. márciusáig a szöuli mVoting platformon keresztül 404 javaslatról szavaztak (88,3 százalékát a polgárok javasolták, a fennmaradó 11,7 százalékot a hivatalnokok), amelyek közül 181 lett integrálva Szöul szakpolitikájába.

Az mVotingon keresztül a polgárok részt vehettek a város különböző döntéseiben, kezdve az olyan hétköznapi városi életet érintő kérdésektől, mint például, hogy egyes városi parkokat nemdohányzó területté nyilvánítsanak-e, egészen a nagyobb költségvetési döntésekig, mint például, hogy az önkormányzat éves költségvetésének egy bizonyos részét mire költsék.

Kormányzati kezdeményezésekhez való igazodás

A sikeres települések általában az okosváros terv keretében nagyobb önkormányzati vagy állami programokhoz kapcsolják kezdeményezéseiket. Az önálló intelligens városprogramokkal szemben a kormányok intelligens városfejlesztési kezdeményezéseit jellemzően olyan politikák és jogszabályok kísérik, amelyek megkönnyítik a végrehajtásukat.

Szingapúrban 2014-ben az okosváros kezdeményezéseket a kormány Smart Nation programjába integrálták, amelynek célja a digitális gazdaság, társadalom és kormányzat megteremtése. A szingapúri kormány az országos okosváros-projektjének megvalósítása érdekében számos, az innovációt és a kutatást hasznosító intézkedést fogadott el.

Ezek közé tartozik többek között a kutatásba és fejlesztésbe való befektetés olyan ügynökségeken keresztül, mint a Nemzeti Kutatási Alapítvány, a tesztüzemek és kísérletek létrehozása (pl. Juring Lake District), a startup-gyorsítók társfinanszírozása, valamint szabályozási reformok (pl. FinTech Regulatory Sandbox).

Hosszú távú jövőkép 

A jövő okosvárosaira vonatkozó programok hosszú távúak. A konkrét okosváros megoldások megvalósítása nem kizárólag egy adott cél (például a városi mobilitás javítása) elérésére kell, hogy összpontosítson, hanem egy átfogó okosváros jövőkép megvalósítására.

Koppenhága intelligens városstratégiája öt területre (egészségügy, mobilitás, energia, okospolgárok és intelligens tanulás) összpontosít, ahol számos okosváros projektet és megoldást dolgoznak ki azzal az átfogó céllal, hogy javítsák a polgárok életminőségét, és 2025-re Koppenhága legyen a világ első karbonsemleges fővárosa.

A fenntarthatóság mint elsődleges prioritás

Az okosvárosok programjukon belül olyan konkrét megoldások fejlesztését helyezik előtérbe, amelyek a leginkább segítik őket a környezet fenntarthatóságának javításában.

A listát az elektromos autók töltésének kezelése vezeti, ezt követi a közösségi mobilitás, a levegőminőség-monitoring, az okos közvilágítás, a forgalomfigyelés és -irányítás.

Barcelona és Amszterdam az e-autóflotta töltőinfrastruktúrájának bővítésébe és kezelésébe fektetett be. Hasonlóképpen Tokió is egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású közösségi mobilitási rendszer fejlesztésébe invesztált, hogy csökkentse az éves karbon emisszióját.

Public-Private-Partnership programok

A városok jellemzően vagy állami, vagy magánfinanszírozásra támaszkodnak az okosváros projektek megvalósításához. Ezeket a forrásokat azonban, a kormányzati költségvetési megszorítások miatt, általában nehéz biztosítani, és az okos város projektek elfogadható megtérülését is nehéz bizonyítani.

A finanszírozással kapcsolatos korlátok leküzdése érdekében a sikeres okosvárosok általában ösztönzik és elősegítik az állami és a magánszektor közötti együttműködést (azaz a public-private-partnership-et (PPP)) az okosváros projektek fejlesztése és megvalósítása során.

A kizárólag magán- vagy állami finanszírozáshoz képest a PPP-k számos előnnyel járhatnak a projektek számára.

Lehetővé teszik a kockázat, a költségek és az előnyök kiegyensúlyozottabb megosztását az állami és a magánszektor között, csökkentve ezzel a városi költségvetésre nehezedő nyomást. A PPP-k megfelelően minimalizálják a projektek függőségét az önkormányzati költségvetéstől vagy a politikai vezetés változásától, így számos más előny mellett hosszú távú befektetési lehetőségeket biztosítanak a kiterjedtebb intelligens városi projektek tervezésének és végrehajtásának támogatására.

A kínai Hangzhou városa érdekes példája a sikeres PPP-nek, ahol a helyi önkormányzat, az Alibaba és 13 másik vállalat közötti kiterjedt együttműködés előmozdította az intelligens városfejlesztést a térségben.

Nyílt, városi szintű adatbázisok és platformok

A jövő okosvárosainak agendájában kiemelt prioritásként szerepel a nyílt, városi szintű adatbázisok és platformok kialakítása, amelyek révén a különböző, várossal kapcsolatos adatkészletek és platformok a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhetővé válnak.

A városi adatkészletek szabadon hozzáférhetővé tétele bizonyítottan számos előnnyel jár a városok számára, beleértve a városi szolgáltatások és a kormányzati működés javítását a polgárok részvételén keresztül, valamint új, adatvezérelt üzleti modellek kialakulását.

Emellett a nyílt adatokkal kapcsolatos kezdeményezések az intelligens városfejlesztés alapvető részét képezik, mivel ösztönzik az innovációt azáltal, hogy lehetővé teszik a polgárok és a vállalkozások számára a kulcsfontosságú adatok felhasználását.

Szöul létrehozta az Open Data Plazát, egy nyílt platformot, amely lehetővé teszi külsős fejlesztők és kutatók számára, hogy hozzáférjenek különböző városi adatállományokhoz. Hasonlóképpen, Koppenhága létrehozta az Open Data DK-t, egy online portált, ahol a városra vonatkozó kulcsfontosságú adatok szabadon hozzáférhetők.

A cikk szerzője Nagy Simon Aladár.

Az eredeti cikk a Makronóm honlapján olvasható.