Mérnöki ételek, avagy hogyan nyúlhatnak bele genetikailag a növényekbe?

0
142

Az ízletes és zamatos ételek kiválasztása egyre inkább a fogyasztói társadalom központi tényezőjévé válik a bevásárlások során. Azonban sokszor nehéz lehet megtalálni azokat az igazán finom zöldségeket és gyümölcsöket, melyek a szupermarketek követelményeinek is megfelelnek.

A paradicsom esetében például a hosszabb eltarthatósági időt követelik meg, amit úgy lehet elérni, hogy vastagabb héja legyen, ami nehezebben hasad fel, azonban ez már az érési folyamatokba és a vízfelvétel minőségébe is beleszól. Ezáltal már nen az íz lesz a legfontosabb tényező, hiszen már nem ezen van a hangsúly.

Ezt a kereskedelmi bukfencet próbálja egyensúlyba hozni a Natoora gyümölcs- és zöldségellátó cég, akik szezonális termékekre specializálódtak, melyeket csúcskategóriás éttermeknek és üzleteknek értékesítenej szerte a világon. A szakácsoknak hatalmas befolyása van a piacra, és mivel ők a minőségi alapanyagokat keresik, ezért elindítottak egy piaci tendenciát, ahol az íz a legfontosabb szempont.

Nem véletlen, hogy egyre több kutató kezdett el az ízek kémiai és genetikai összetételével kísérletezni.

Harry Klee, a Floridai Egyetem kertészettudományi professzora a paradicsomot vette górcső alá kutatásaiban. Megállapította, hogy a paradicsom rendkívül rövid generációs idővel rendelkezik, viszont a genetikai erőforrásai annál nagyobbak, így gazdasági szempontból ez a legfontosabb gyümölcstermés a világon.

A íz egyébként is összetett kérdéskör, de a paradicsom esetében a cukrok, a savak és a több mint egy tucatnyi illékony vegyület kölcsönhatása igazi komplex ízélményt biztosít.
Harry Klee a fent említett állításai mellett azonosítani akarja azokat a géneket, amelyek szabályozzák az illatanyagok szintézisét, majd a megszerzett adatok felhasználásával ízletesebb paradicsomot hozna létre.

Felmerült, hogy genetikai módosítással lehetne fokozni a paradicsom ízét, de a világ legtöbb országában az ilyen termékek tiltottak. Azonban a genetikai manipuláció már szélesebb körben megengedett, például a génszerkesztő technológia alkalmazásával. Ilyenkor nem más fajokból vesznek át géneket, hanem a növény saját génjeit módosítják vágással és illesztéssel. Ezeket az apró változtatásokat Észak- és Dél-Amerika területén, illetve Japánban nem tekintik génmódosításnak.

Hiába tűnik ez egy barátságos megoldásnak, sokan azért óvakodnak tőle, hogy genetikailag bármit is manipuláljanak az élelmiszerekben.

Távolságtartóan áll a kérdéskörhöz Franco Fubini, a Natoora vállalat alapítója is:

Egyáltalán nem vagyunk az ötlet rajongói. Bár néha egy jól végrehajtott innováció sikeres lehet, de mi hiszünk a hagyományokban és nem akarunk belekavarni a természet rendjébe.

Azonban néhány újítást rendkívül nehéz lenne genetikai beavatkozás nélkül elérni. A Pairwise vállalat jóvoltából néhány éven belül például meg fog jelenni a mesterségesen előállított mag nélküli szeder, amelynek kiszámíthatóbb íze lesz, mint a hagyományos társainak. Ugyanez a vállalat már a mag nélküli cseresznyén is dolgozik.

A gyümölcsfán növesztett, hagyományosan érő gyümölcsöknél is el lehetne érni a magnélküliséget, de ez körülbelül 100-150 évet venne igénybe. Így hiába hagyományos a módszer, az annyira lassú, hogy képtelenség kivárni, tehát kénytelenek mesterséges megoldásokhoz folyamodni.

A magnélküliség elérése érdekében a Pairwise egyesíti a régi és az új mezőgazdasági technikákat. A hagyományos keresztporzásos megoldás mellett genomiális szelekciót alkalmaznak, melynek köszönhetően a genetikai jelölőket vizsgálhatják meg a növény teljes genomjában, így pontosan meg tudják jósolni, hogy milyen íze lesz az adott növénynek.

A fejlesztés alatt álló fajtákat pedig egy 150 szakácsból és gazdából álló bizottság értékeli, akik visszajelzést adnak, és javaslatokat tesznek a módosításokkal kapcsolatban. Céljuk, hogy a biogazdálkodásokban és az ökológiai központokban a lehető legjobb ízű növényeket termesszék és sokszínűvé varázsolják a gyümölcsök- és zöldségek világát.

A cikk szerzője Blősz Dalma.

Az eredeti cikk a Makronóm honlapján olvasható.