A korallfehéredés során a korallok elveszítik színüket. Ez a jelenség akkor következik be, mikor a magas hőmérséklet és egyéb tényezők hatására a szimbiotikus egysejtű algák kilökődnek. A kutatási eredményeket figyelembe véve a tudósok épp azon dolgoznak, hogy hideg vizet pumpáljanak az óceán mélyéről a korallzátonyok megmentéséért.
Igazából ez egy természetes folyamat is. Mikor a szél a felszíni vizet mozgatja a part menti részeken lehetővé teszi, hogy az alulról áramló, tápanyagokban gazdag víz feljebb emelkedjen. Sajnos ez a folyamat nem történik meg annyiszor, mint amire a korallzátonyok regenerálódáshoz szükség lenne, ezért a kutatók mélytengeri szivattyúkat használnak a folyamat manuális utánzására. Ezt a folyamatot “artificial upwelling”-nek (mesterséges feláramlás) nevezik, ami többek között a felszíni vizek halállományának növelését szolgálja.
Dr. Yvonne Sawall vezetésével, a Bermudai Óceántudományi Intézet (Bermuda Institute of Ocean Sciences) egy kutatócsoportja megállapította, hogy a mesterséges feláramlás hűtő hatása megakadályozza a korallfehéredést.
A kutatásokat három élő korallfaj kisebb mennyiségű begyűjtésével kezdték, 5 méteres mélységből a Bermuda’s Sea Venture Shoals régióban. Majd ezeket a korallokat az intézet akváriumába helyezték és három héten át vizsgálták különböző hőmérsékleti körülmények között.
Tesztelték átlagos nyári hőmérsékleten (28 Celsius-fok), magasabb hőmérsékleten, amelyről ismert, hogy a fehéredés kiváltója (31 Celsius-fok), valamint alacsonyabb, 24 majd 20 Celsius-fokos hőmérsékleten is.
Az eredmények alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a hűvös, mély víz hatása kevesebb, mint napi két óra alatt is enyhíti a korallok hőterhelését – ezt bizonyította, hogy az alacsonyabb hőmérsékleten tesztelt algák aktívabbak, mint azok a társaik, melyeket folyamatosan a melegebb hőmérsékleten tartottak. Azt is megállapították, hogy minél mélyebb és hűvösebb a víz, annál hangsúlyosabb a pozitív hatás.
