Három évvel ezelőtt a francia sportautó gyártó azzal lepte meg a világot, hogy bemutatta az eddigi legnagyobb, 30 centiméteres 3D-ben nyomtatott nyolcdugattyús titán féknyergeket, melyek a Chiron modellhez készültek. A kísérletezés azóta is zajlik és miután a vállalat felfedte céljait az 1825 lóerős Bolide modellt illetően, itt az ideje, hogy többet megtudjunk a Bugatti eddigi legmerészebb ötletéről és a 3D-s nyomtatásról.
Frank Stephenson, a híres 27 éves szuperautó-dizájner, aki a Bolide modellt is tervezte, így nyilatkozott:
„Ez nem csak a legkönnyebb, VW őrült négyturbós, W16-os hajtásláncú modellje, hanem egy korszerű anyagmegoldásokkal, úttörő aktív aerodinamikai jellemzőkkel és annyi nyomtatott titánnal ellátott technológiai újdonság, amely még a Le Mans prototípust is féltékennyé teszi.”
Az elmúlt három évben tűzijátékként robbantak be a technológiai fejlesztések a Bugattihoz, melyet a Chiron titán féknyerge is bizonyít, amely akár 500 km/óra sebességről is képes másodpercek alatt lelassulni.
A Bugatti új technológiai részlegénél a 3D lézeres projektet Henrik Hoppe doktorandusz vezeti, aki diplomamunkáját a 3D nyomtatású titán féknyereggel kapcsolatos számítási módszertanáról írta. A lézeres technológia felhasználásával olyan üreges, ugyanakkor merev és erős alkatrészeket tudnak létrehozni, melynek következményeképpen a féknyergek 43 százalékkal könnyebbek lettek, mint a szokásos ötvözetek. A Bolide és a Bugatti korábbi modellkoncepciójával kapcsolatban Hoppe már az egyes sorozatgyártási alkatrészek kereskedelmi és technológiai potenciáljára összpontosít, remélve, hogy a doktori disszertációja kapcsán is feltárhatja az elméleteit.
A technológia alkalmazása a gyakorlatban
Ami az egyes alkatrészek elemzését illeti, kezdjük a Bolide kovácsolt magnézium felnikkel. Érdekesség, hogy a C-csoportba tartozó radiális kompresszorokkal érkeznek, amelyek a használt meleg levegőt a fékeken keresztül a kerekek külsejére pumpálják. Ennek megvalósítása érdekében a felnik egy 0,48 milliméter vastagságú, 3D nyomtatott titánból készültek, és egy 0,7 milliméter vastag szénlemezen helyezkednek el. A Bugatti szerint a 0,48 milliméter vastagságú merevítések tovább növelik a mindössze 100 gramm súlyú titán lemez merevségét. Ezt a szerkezetet alkalmazva a hátsó kerekeken is, a 45 centiméteres turbóventilátor össztömege még mindig 400 gramm alatt van.
A lista az első szárny rögzítő konzoljával folytatódik, amely három magasságbeállítást is lehetővé tesz és szintén 0,7 milliméteres falvastagságú, üreges titándarabból került összeállításra. Az alkatrész akár 800 kilót is képes leszorítani, miközben a saját súlya csupán fél kilót nyom. A hátsó szárnyszerelvény többnyire szén borítással és acélvázas belső szerkezettel készült, azonban a középső részen akadnak rétegelt és nyomtatott titán alkatrészek is, melyek a szárnyakhoz kapcsolódnak.
Végül, de nem utolsó sorban a Bugatti szabadalmi bejelentést nyújtott be még a Bolide kipufogócső burkolatára is. A hibrid alkatrész nyomtatott titánból és kerámiából készül, és körülbelül fele annyit nyom, mint a Chiron – már egyébként is könnyű – standard titán alkatrésze. Ez a kísérleti alkatrész jelenleg 280 milliméter hosszú és állandó falvastagsága mindössze 0,5 milliméter, ami összesen 750 gramm súlyt jelent.
A Bugatti úgy számolt be róla, hogy mivel a kerámia hővezető hatékonysága lényegesen gyengébb, mint a titáné, így speciális kerámia elemeket építettek be a titán házba és még a magas kipufogógáz hőmérséklet mellett sem fog megsérülni a külső szén borítás. Ezt a hőpajzsot egy beépített Venturi fúvóka is támogatja, így amikor forró gáz jut a kipufogócső burkolatába, friss levegőt szippant be. Ezek után érthető, hogy egy ilyen összetett megoldásra miért is akar szabadalmat a Bugatti.
Frank Götzke, a Bugatti új technológiáinak vezetője szerint a 3D nyomtatott titánelemeik szakítószilárdsága 1250 N/mm2, míg a házon belül továbbfejlesztett hőkezelési eljárásnak köszönhetően, további 19 százalékos törésfeszültség emelkedést érnek el.
A cikk szerzője Blősz Dalma
Az eredeti cikk itt olvasható: https://makronom.mandiner.hu/cikk/20210209_a_bugatti_uj_vivmanya_forradalmasitja_az_autoipart
