Megújult a Neumann Társaság Robotika szakosztálya. Az ennek előkészítéseként készült A robotika műhelyeiben c. cikksorozatot a Digitálisan.hu honlapon újra közöljük.

A Neumann Társaság egyik legfontosabb pillére, hogy szakmai fórumot biztosít az IT-világ szereplőinek. A robotika egy olyan új terület, melynek eredményeit érdemes figyelemmel kísérni, szakmai témáink, szakosztályaink közé beépíteni. Ennek segítésére az elkövetkező hónapokban több robotika műhelyt, fejlesztőt, oktatót, versenyszervezőt bemutatunk, keresve a formát és tartalmat, ahogy ez a terület a Neumann Társaság köreibe beépíthető legyen – s mindenképpen hasznos, tanulságos, ha bepillantunk az ő világukba.

Sorozatunk első cikkében a Revolution Roboticshoz látogattunk el. Második kirándulásunk helyileg sem vezet messzire a Neumann Társaságtól: a Bajcsy-Zsilinszky úton látogatom meg Pepper robotot és magyarul beszélgető alkalmazásának fejlesztőit, a Netlife Robotics csapatát. Nem először találkozunk, a TaxiExpo rendezvényen már összefutottunk: közös fotó is készült Pepperrel és a Neumann Társaság informatikai múzeumában őrzött Katicabogárral.

A Netlife Robotics csapatnak elmeséltük azt is, hogy a Katicabogár tervezője, Muszka Dániel tervezett egy robotembert is, amely a szegedi Úttörőház vendégeit fogadta.

A Szegedi Robotember az Ezermester címlapján

Valami hasonlót csinál Pepper is, csak már a 21. század elvárásainak megfelelően. A bájos robotról és a magyar cégről Knoll Kristóffal, a cég marketingesével és Tanos Áronnal, a cég alapítójával beszélgetek. Kristóf a Robotépítők Egyesületénél kezdett diákfejjel robotikával foglalkozni. Áron az egyesület alapítója és jelenleg elnöke – és mellette a Netlife Robotics alapítója is. A Netlife Consulting egy SAP tanácsadással foglalkozó, 19 éve piacon lévő, magyar tulajdonú cég. A robotikai területe úgy fejlődött ki, hogy Bartha Levente, a Netlife Consulting tulajdonos-vezetője egy külföldi kiállításon meglátott egy Pepper-robotot. Azonnal kattant a fejében, hogy remek ügyfélszolgálati robotot lehetne belőle csinálni. Csak sajnos a robot nem ért magyarul. Így kereste meg Áronékat, akiknek a megfelelő tudása már megvolt, csak épp robotjuk nem volt hozzá…

Tartalom és empátia

Jelenleg 7 fő dolgozik a Netlife Roboticsnál, a munkabeosztás szerint hárman foglalkoznak szoftverfejlesztéssel, ketten tartalomfejlesztéssel, valamint egy Android-szakértőjük és egy grafikusuk is van. Kristóf a marketing mellett ember-gép kapcsolattal is foglalkozik. A tartalomfejlesztés kimondottan bölcsész és marketing diszciplína, szövegírói tudás kell hozzá. A másik fejlesztő germanisztika szakos bölcsész. Áron úgy gondolja, maga a robotika eleve egy interdiszciplináris terület, nagyon sokféle szakértő kell hozzá, a villamosmérnöktől a szoftverfejlesztőn át olyan, új területek szakértőiig, amelyekre még nincs szó. Amikor álláshirdetést adtunk fel, komoly probléma volt, hogyan fogalmazzuk meg azt, hogy „ember-gép interakció fejlesztőt” keresünk? Nincs ilyen pozíció, nincs ilyen szakma – de lesz. Először nem is jelentkezett rá senki – világítja meg a problémát Áron

Mi csak kölcsönvettük a gépektől azokat a munkákat, amelyeket a közeljövőben a robot „elvesz” majd tőlünk: mert az ember nem arra van, hogy ugyanazt a feladatot elvégezze hibamentesen milliószor – ez Áron hitvallása. Szerinte azokat a munkákat, amelyek most keletkeznek, viszont csak ember tudja elvégezni, ugyanis kreativitást és empátiát igényelnek. Az MI úgy fest képet, hogy betápláltak egy csomó képet – és abból alkot egy újabbat. Ez utánzás. Amíg kreativitásra és empátiára szükség van, addig emberre is.

Pepper empátiát ébreszt…

Ha nincs is empátiája, Pepper empátiát ébreszt. Amikor először megláttam, szinte érzelgős lettem, mert úgy éreztem, mintha egy védtelen gyerek lenne a szobában. Ez tervezői szándék is – tudom meg Árontól és Kristóftól. Eredetileg egy francia csapat, az Aldebaran tervezte a robotot, akiket egy japán cég vásárolt fel. Peppert 2013 óta fejlesztik. Nagyon sok munkát fektettek a külalak tervezésébe, Peppernek egy nagyságrendi előnye a számtalan más humanoid robottal szemben, hogy: „cuki”. Ez egy ütőkártya, mert az emberek azonnal elkezdenek hozzá emberi módon viszonyulni, belelátnak emberi tulajdonságokat.

Maga a hardver körülbelül 20.000 euróba kerül, ehhez egy fejlesztői platform jár, de igazából még semmit nem tud. Különböző, komplex alkalmazásokat lehet vásárolni hozzá. Hozzávetőlegesen 10.000.000 forintból egy alap tulajdonságokkal rendelkező robotot kapunk, ezen összeg egy része éves licencdíj.

De mit csinál a Netlife Robotics?

A Netlife Robotics egy önálló szoftvert fejleszt, amely Peppert egy perifériának tekinti, de képes más robotokkal vagy robot nélkül is működni. A lényege az ember-gép interakció, ez egy magyarul beszélgető szoftver. Ebben több mesterséges intelligencia, neurális háló működik. A számítógépek lényegében statisztikai algoritmusokkal dolgoznak: megnéznek egymillió példát, majd a sokadik után saccolnak. A neurális hálók ezen statisztikák tárolói. Ezeket tanítják, példákat sorolnak neki, utána lesznek képesek használhatóan működni.

Hamar kiderült, hogy a legjobb hangfelismerő sem működik jól zajos környezetben, például egy üzletközpont aulájában, rendezvényen, mozgólépcső mellett. Így aztán pokoli nagy munkával saját szövegértőt kellett készítenünk, negyvennél is több diákmunkás bevonásával. Sok trükköt használtunk, például a zaj-augmentálás trükkjét, rátettük a tiszta szövegre a jellegzetes zajt, a mozgólépcső kattogását – és megtanítottuk, hogy így is felismerje a szöveget – avat be Áron a részletekbe.

Áron egy létező példával veti össze a Pepperrel kapcsolatos kihívásokat: ha a Telecomot felhívjuk, egy Vanda nevű virtuális asszisztenssel beszélgethetünk. Ez egy kitűnően működő alkalmazás, de az kell, hogy az ember alkalmazkodjon hozzá. Egy gyerekformájú robottal, „aki” emberi módon szólít meg minket, nem az a reflexünk, hogy mi akarjunk alkalmazkodni a helyzethez. Ha egy kérdésre azt válaszolom, hogy „Naná” – és arra ő azt reagálja, hogy „Kérlek válaszolj igennel vagy nemmel”, ott valami eltörik, elvész az illúzió. Mert megszűnik az érzelmi kötődés.

Hol van az az út?” – jut eszembe egy régi dal refrénje, melyet akár a robotnak is címezhetnénk. Arra még nem volt példa, hogy valaki énekeljen a robotnak – tudom meg Árontól és Kristóftól – így ennek értelmezését még nem tanították meg neki. Viszont a robotnak adott csókokból már fotókiállítást rendezhetnének – és többen már szerelmet is vallottak neki.

Kinek kell egy empátiát ébresztő robot?

Kristóf szerint bankoknak, magánkórházaknak, hoteleknek, kereskedelmi áruházaknak is hasznos lehet Pepper. A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy ez alapvetően egy recepciós robot, ügyfélpontokon lehet alkalmazni. Ha Peppert elkezdik használni, annak vannak marketing szempontjai, az beépül az arculatba, mert a versenytársak még nem alkalmaznak robotot. Ez jelzi, hogy az adott cég nyitott a robotikára, mesterséges intelligenciára. A Sirha szakkiállításon például a SuperShop cég most nyert innovációs különdíjat az általuk használt „Super Pepper” nevű robottal. Ugyanakkor egyértelmű, hogy ahogy a robotika ismertebbé válik, a jövőben a funkcionalitás fog előtérbe kerülni.

Magyarországon jelenleg mintegy tíz ilyen robot üzemel. Van, aki fejlesztőeszközként vásárolja meg, van, aki kereskedelmi termékként. A Netlife Robotics egy viszonteladónak tekinthető.

A Netlife Robotics tervei 

Mi azt gondoljuk, amikor az első egeret és billentyűzetet megtervezték, még az ember alkalmazkodott a géphez. Az érintőképernyő már eggyel közelebb van az emberhez. Az embernek a beszéd a természetes kommunikációs módja. Amikor Google felhívta a fodrászatot és időpontot foglalt mesterséges intelligencia segítségével, az az első repedés volt – és a jéghegy le fog omlani – mondja Áron a jövőről – Azt szeretnénk, ha a mi technikánkkal lehetne természetesen, embernek megfelelő módon ügyeket intézni. Egy mérföldkő előtt állunk.

Büszke fejlesztők. Kristóf és Áron a robottal.

Amikor robotfejlesztőkhöz megyek, olyan érzésem van, mintha a hetvenes évek személyi számítógép fejlesztőinél lennék, az új utakat taposó fiatalok lendülete magával ragad. Áron és Kristóf szerint is találó a párhuzam. Ők sem titkolják, a robotok mozgása, járása még nem emberi, a tudás is fejlesztésre szorul. Áron szerint jó párhuzam a televíziózás is: amikor még csak fekete-fehér televíziókat lehetett kapni, azokból is csak egy-egy volt a lakótelepen és mindenki azt nézte, mert még sehol sem voltunk a kétméteres plazmatévéktől. Valahol itt tartunk a robotikával, de lehet tudni, hogy itt óriási fejlődés lesz. 

A többi robotika céggel, intézménnyel való kapcsolatról is kérdezem vendéglátóimat. Ebben az esetben személyükben egy cég munkatársait és egy egyesület aktivistáit is tisztelhetem. Kiemelik, hogy a Robotépítők Egyesületében komoly tudáskoncentráció van, de az általános, középiskolai szakkörök, oktatás más a komfortzónájukon kívül van. És a Robotépítők Egyesülete alapvetően Budapest-centrikus.

A konklúziót Áron mondja ki: Egy ernyőszervezetre nagy szükség van, amely az országos koordinációt ellátná, ebben nagyon számítanánk a Neumann Társaság tapasztalatára.

Képes Gábor

További érdekességek Pepperről:

Hivatalos oldal:
http://netliferobotics.hu/

A cikk eredetileg a Neumann Társaság honlapján jelent meg 2020. február 14-én.