A NASA bejelentette öt Medium Class Explorer koncepciós misszió kiválasztását, amelyek egy napon forradalmasíthatják az űr-környezet megértését. A javaslatok magukban foglalják képek begyűjtését a Nap pólusairól és feltárják, hogy a szülőcsillagunkból kitörő napszél hogyan hat a Földet védő magnetoszférára és hogyan jön létre az északi és déli aurora (sarki fényjelenség).
1957-ben a Szovjetunió eljutatta az űrbe az emberiség első műholdját, a Sputnik 1-et, ezzel elindítva az űrkorszakot. Bár ez a történelmi eredmény konfliktusban született, nemzetközi együttműködéshez vezetett.
Az ezt követő évtizedek során a tudósok szerte a világon remek részletességgel kutatták a Föld légkörén túli rejtélyes környezetet. Ezek a tanulmányok megkönnyítették az űrhajó készítést, ami később lehetővé tette a bátor felfedezők számára, hogy eljussanak a Holdra, majd később állandó legénységgel ellátott űrállomásokon végezzék az űr megismerésére irányuló feladataikat.
A NASA nemrégiben bemutatta öt olyan koncepciós küldetés kiválasztását, amelyek egy napon megválaszolhatják az űr-környezet természete körüli számtalan kérdést.
Az újonnan kiválasztott tanulmányok 1,25 millió amerika dollár (megközelítőleg 374 millió forint) támogatást kapnak. A kilenc hónapos tanulmányi időszak végén az öt javaslat közül legfeljebb kettőt választanak ki további fejlesztésre és a megvalósításra.
A NASA egyik kiválasztott koncepciója a Solar-Terrestrial Observer for the Response of the Magnetosphere (STORM). A STORM arra törekszik, hogy a tudósok számára globális képet nyújtson a Napból kiáramló részecskék – az úgynevezett napszél – a Föld magnetoszférájára gyakorolt hatásairól. A STORM tagjai úgy vélik, hogy projektjük egységes képet adna arról, hogy ez a napszél hogyan hat a magnetoszféra különböző régióira, majd pedig arról, hogy ezek a régiók hogyan hatnak egymásra a jelenség következtében.
A NASA által elfogadott másik javaslat a HelioSwarm misszió – kilenc műholdból álló raj felhasználásával – amely megpróbálja megvilágítani, hogy a plazma turbulencia hogyan melegíti fel a napszélt képző részecskéket.
A Multi-slit Solar Explorer (MUSE) koncepció időközben részletes méréseket végezne – a Nap koronájaként ismert – atmoszférájának szuperforró régiójában lejátszódó folyamatokról. A Föld körül keringő űrhajó által összegyűjtött adatok segíthetnek megválaszolni sok, Nap légkörével kapcsolatos kérdést.
Egy másik elfogadott koncepció – az Auroral Reconstruction CubeSwarm (ARCS) küldetése – 32 orbitális CubeSats és további 32 földi megfigyelőközpont kombinációjának felhasználásával figyelné meg azokat a folyamatokat, amelyek “színes fény show-ért” felelnek a Föld légkörében. A Föld felszínen lévő 32 mérőeszköz megvizsgálná az űrhajó és a közte elhelyezkedő töltött részecskék jellemzőit, ami fontos információkhoz juttatja a tudósokat az űr időjárási rendszerének dinamikájáról és a Földet körülvevő magnetoszféráról.
Végül a Solaris koncepció misszió a Nap sarkvidéki képeinek összegyűjtésére törekszik. Jobb képet kapva a sarki területekről, a tudósok jobban megismerhetik azokat a fizikai folyamatokat, amelyek befolyásolják a Napot és alakítják a Nap aktivitási ciklusát.
