Cél a tökéletes kommunikáció ember és robot között

0
201
(Military Embedded Systems)

Az amerikai hadsereg egy olyan felületeten dolgozik, ami kétirányú párbeszédet tesz lehetővé a katonák és az autonóm robotrendszerek között. Az Egyesült Államok Különleges Műveleti Parancsnokságának laboratóriumából és a Dél-Kaliforniai Egyetem Kreatív Technológiák Intézetéből kiválasztott kutatók fejlesztették ki a Joint Understanding and Dialogue Interface (Közös Megértési és Párbeszéd Interfész (JUDI), hogy csökkentsék a képzési költségeket és javítsák a katona-robot csapatmunkát.

Mivel a robotok egyre nagyobb szerepet játszanak a katonaságban, az ellenőrzés megoldása egyre sürgetőbbé válik. A közelmúltban az egyszerű távirányító eszközök, mint például joystick, billentyűzet vagy az egér, több mint elegendőek voltak, ám a katonai robotok következő generációja sokkal intelligensebb és nagyfokú autonóm technológiával rendelkezik. Tehát a katonáknak is sokkal magasabb szintű kapcsolatban kell lépniük a robotokkal. Ehhez kifinomultabb, intuitív interfészekre van szükség és meg kell keresni a megoldást a katonák gyorsabb és pontosabb kiképzéséhez, hogy képesek legyenek probléma nélkül irányítani ezeket a gépeket.

A US Army cadet and ARL West intern assists with research on JUDI

A JUDI-t az arikai hadsereg következő generációs autonóm projektjének rézseként, lehetővé teszi a robotok és a katonák közötti kétirányú szóbeli kommunikációt a feladatok elvégzéséhez.JUDI test infographic

“A párbeszéd kritikus képesség az önálló rendszerek számára, több operációs tartományban végrehajtott műveletek során, így a szárazföldi, légi, tengeri és információs területeken a katonák tudatosan kézben tarthatják a csatatéren történő szituációkat” – mondta Dr. Matthew Marge, laboratóriumi kutató. “Ez a technológia lehetővé teszi a katona számára, hogy kölcsönhatásba lépjen az autonóm rendszerekkel kétirányú párbeszéd útján a taktikai műveletek során, ahol a szóbeli utasítások felhasználhatók a mobil robot irányításához és vezérléséhez. Ez a technológia viszont lehetővé teszi a robot számára, hogy magyarázatot kérjen vagy biztosítsák az állapotfrissítéseket a feladatok befejezésekor. Ahelyett, hogy egy előre meghatározott és esetleg elavult információra támasukodna a misszióról.”

Elsőre úgy hangzik, mintha az Alexa, a Siri vagy más digitális asszisztenst használnánk, ám igen nagy különbség van JUDI és az előbb említett eszközök között. A napi használatból ismert hangalapú digitális asszisztensek viszonylag passzívak és a felhő alapú szolgáltatással teszik lehetővé a rendszer számára, hogy a gépi tanulás segítségével több millió, idegen nyelvű mintát elemezhessen, majd kiválassza a választ, vagy testreszabja tevékenységet. JUDI azonban más kontextusban működik.

Egyértelmű módon a katonai rendszer nem támaszkodhat a felhőkapcsolatra vagy távoli, nem túl biztonságos adatbázisokra, amelyek elérhetők a harcmezőn. Ehelyett JUDI testreszabott adatbázist használ a katona beszédének értelmezésére. A párbeszéd feldolgozására statisztikai osztályozási technikát alkalmaz.

A másik különbség az, hogy a hétköznapokban használt asszisztenseket elsősorban nagyon egyszerű feladatokra fejlesztették ki, mint például információk lekérésére, megrendelések benyújtására és az intelligens otthoni eszközök vezérlésére. Ebben a technológiában benne lehet a hibafaktor, de kudarc nem jár visszafordíthatatlan következményekkel. Eközben JUDI-t úgy tervezték, hogy olyan robotokkal dolgozzon, amelyek valós környezetben működnek és olyan feladatokat végeznek el, amelyek szó szerint életről vagy halálról döntenek.

Ezen magas szintű igények miatt a JUDI-nak és a hozzá hasonló rendszereknek nemcsak pontosan, hiba nélkül kell irányítaniuk a robotokat – gyakran egynél többet is – hanem helyzeti tudatossággal kell felmérniük a környezetet, hogy megfelelő információt kérjenek az emberi irányítótól, ezért a JUDI testreszabható a különböző feladatokhoz, több száz alapképzési példa felhasználásával.

A jelenlegi program célja annak értékelése, hogy a JUDI mennyire képes irányítani az autonóm robotokat manőverezéshez. A mesterséges intelligencia kutatási projekt fő tesztjét 2020 szeptemberére tervezik.