Intézkedési tervet dolgoz ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a már elfogadott Szakképzés 4.0 stratégia alapján, és azt még tavasszal a kormány elé viszi – jelentette be a tárca szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Pölöskei Gáborné azt mondta, vonzóbbá kell tenni a szakképzést. Jó szakemberekre van szükség, akiket meg kell becsülni. Ezért osztrák mintára a piaci szereplőkkel szövetségben, kamarákkal és vállalatokkal együttműködve gyakorlatias szakképzési rendszer fejlesztését tűzték ki célul. Az elmúlt hónapokban sokak szakmai véleményét meghallgatták. Megkezdte munkáját a Szakképzési innovációs tanács – közölte a helyettes államtitkár. Hozzáfűzte: az érintettek mind a szakképzés erősítését javasolták.

A kormány a szakmai ajánlásokat áttekintve arra jutott, hogy mindegyik a munkaalapú társadalmat szolgáló korszerűsítéseket szorgalmazza. Ezért a piaci szereplőkkel szövetségben három fő célt jelöltek ki: a technikusi képzés megteremtését, a szakmai tanárok utánpótlásának biztosítását, valamint a tanműhelyfejlesztést – sorolta Pölöskei Gáborné.

A szakgimnázium jelenlegi 4 + 1 éves képzési struktúráját a technikum 5 éves képzése váltja fel, amelynek zárásaként a négy közismereti tantárgyból kell érettségi vizsgát tenni, az ötödik helyébe a szakmai vizsga lép, emelt szintű érettséginek megfeleltetve. Jó eredményű technikusi vizsga egyenes utat jelent a szakirányú felsőoktatásba, így a helyettes államtitkár szavai szerint a technikusképzés a mérnökképzés előszobájává válik. Ugyanakkor azok, akik nem tanulnak tovább, olyan technikusi végzettséggel rendelkeznek majd, amellyel jól el lehet helyezkedni, bármely ágazatról legyen is szó.

A szakmai oktatókat meg kell becsülni – jelentette ki Pölöskei Gáborné. Ezért egy speciális szakképzési minősítési rendszer kialakítására törekszenek, amellyel növelni akarják az oktatók anyagi elismerését, közelítve a jövedelmi szintjüket az ágazatra jellemzőhöz. Szeretnék elérni, hogy vállalati szakemberek kedvet kapjanak óraadókként átadni tudásukat az iskolákban, behozva a legfrissebb innovációkat, így modernizálva a tananyagot. Cél az is, hogy cégek helyszínt biztosítsanak a szakoktatók továbbképzésére.

A harmadik lényeges pont a fentiekkel összefüggésben a tanműhelyfejlesztés. Szeretnék megteremteni annak a lehetőségét, hogy a diákok korszerű eszközökkel, naprakész technológiával ismerkedjenek meg. A helyettes államtitkár megemlítette a szupergyors wifit és a digitális tananyagot.

Pölöskei Gáborné úgy fogalmazott, hogy a kormány újabb lépést tesz a munkaalapú társadalom erősítése felé.

A kabinet eddigi döntéseinek köszönhetően 2010 óta harmadára csökkent a munkanélküliség, és mintegy 800 ezer ember kezdett dolgozni – mondta, hozzátéve, hogy a foglalkoztatottak száma eléri a 4,5 milliót. Több százezer családban váltotta fel a segélyt a munka. Ezt az irányt akarják erősíteni – hangoztatta a helyettes államtitkár.

(MTI)