Versenyképességi program – Munkaerőpiac

0
58
forrás: Filthy Rich Writer

Kiemelten fontosnak nevezi a jegybank a munkaerőpiacon a tartalékok hatékonyabb kihasználását és felszabadítását, a bérek fenntartható emelését a személyi jövedelemadó csökkentésével együtt, valamint a felnőttképzési és a továbbképzési rendszer erősítését, amelyekre több javaslatot is megfogalmaz a Magyar Nemzeti Bank 330 pontos, szerdán közzétett Versenyképességi programjában.

Ezek között szerepel a munkaerő-tartalék felszabadítása, aktivizálása az adórendszeren keresztül, a bérek fenntartható emelése, a külföldön élők hazavonzása, a felnőttek képzési rendszerének megerősítése és a vállalkozói hajlandóság erősítése.

Az egyszámjegyű szja mellett az MNB javasolja, hogy az állam fizesse a munkába álló közfoglalkoztatott bérét, amennyiben a munkáltató legalább még ugyanannyi ideig tovább foglalkoztatja. Azt is javasolják, hogy a közmunkáért fizetett bér és a minimálbér különbsége emelkedjen, a nyugdíjkorhatár alatt, nyugdíj mellett munkát vállalóknál pedig nőjön a munkajövedelem összegének engedélyezett felső határa. A nyugdíjazási korhoz közel állók számára az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetések adómentesek legyenek, anticiklikus munkaerőpiaci járulékot vezessenek be, és a sérülékeny csoportokban csökkenjen a munkaidő. Az atipikus foglalkoztatási formák további ösztönzését is fontosnak tartja az MNB a kapacitásbővítés és szervezetfejlesztés érdekében.

Tovább kell bővíteni a munkahelyvédelmi akcióterv munkáltatói kedvezményeit a szakképzetlen foglalkoztatottak kategóriájával, és az akciótervet ki kell terjeszteni a munkavállalói járulékokra is, ami azonnali nettó bérnövekedést eredményezne, ez pedig rövid távon is ösztönzőleg hatna az érintett csoportok munkavállalására.

A munkahelyvédelmi akcióterv kiterjesztése gazdaságfehérítő szempontok alapján szektorspecifikus kedvezmény formájában is meggondolandó az MNB szerint. Úgy vélik, hogy a nyugdíjazási korhoz közel állók alkalmazásának ösztönzése az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetések adómentessé tételével fokozható.

Az anticiklikus munkaerőpiaci járulék bevezetése azt jelentené, hogy a jelenleg 1,5 százalékos járulékkulcs mértéke a munkaerőpiaci konjunktúraciklushoz igazodna. Kedvező foglalkoztatottság mellett magasabb lehetne a járuléknem kulcsa, míg reálgazdasági visszaesés, illetve a munkanélküliség emelkedése idején a kulcs mérsékelhető lenne.

A jelenlegi, magas kereslettel jellemezhető munkaerőpiaci helyzetben előnyösebb a személyi jövedelemadó csökkentése, mint a szociális hozzájárulási adó csökkentése – jegyezte meg az MNB. A személyi jövedelemadó csökkentése a munkapiac kínálati oldalát ösztönzi a munkavállalás és a többletmunka valószínűségének növelésével, míg a szociális hozzájárulási adó csökkenése keresleti oldalról támogatja a munkaerőpiacot. A személyi jövedelemadó csökkentésének további előnye, hogy csökkenti a megtakarításokra kapott kamatok után fizetendő adót is.

Azt írták, a foglalkoztatás bővüléséhez hozzájárulhat a digitális nomádok (földrajzilag nem kötött, elsősorban fejlett technológiai megoldásokkal dolgozó rugalmas külföldi munkavállalók) vonzása is. A digitális nomádok vonzása segítheti az új típusú munkavállalási formák meghonosítását, ezáltal a rugalmas, atipikus foglalkoztatási formák elterjedését, ami versenyképességet javító tényező. Emellett a digitális nomádok foglalkoztatásával a vállalatok fizikai infrastruktúrára fordított kiadásai csökkenthetők.

A külföldön élők hazavonzására az MNB bérfejlesztést javasol az állami hiányszakmákban, kezdeményezi a családtámogatási elemek ismertségének növelését, az államilag támogatott oktatási és egészségügyi rendszer ismertségét erősítő kampányokat, a magyar vállalatok külföldi toborzásának támogatását a költségek leírásával, adókedvezményekkel és a külföldön szerzett diplomák elfogadtatásának egyszerűsítését.

Kezdeményezik a kimenetszabályozás és független vizsgaközpontok bevezetését a felnőttoktatási és -képzési rendszerben, az első végzettség megszerzésének ingyenessé tételét a felnőttképzésben, illetve a digitális és nyelvi készségek fejlesztését az idősebb korosztályokban.

(MTI)